Veresegyház jövője – az önkormányzati választási eredmények tükrében PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Tatár Sándor   
2019. október 15. kedd, 09:53

(A strandot üzemeltető Wekerle János megrendelésére, Pádly Aladár által készített plakát, az 1930-as évekből)

Elöljáróban engedjék meg, hogy megköszönjem az ÉVÖGY színeiben rám adott szavazatokat – ezt a bizalmat a választási eredménytől függetlenül a továbbiakban is szolgálni kívánom. Egyben gratulálok az újonnan megválasztott képviselő-testület tagjainak – és úgy, ahogy a korábbiakban is – felajánlom szakmai és kapcsolati tőkémet annak érdekében, hogy Veresegyház hosszútávon élhető település maradjon.

Az eredményeken, illetve a szavazatok megoszlásán sajnos megmutatkozik a változást akaró szervezetek összefogásának hiánya (arányuk átlagosan 62% volt a 8 választókerületben). Tekintettel arra, hogy a korábbi ciklusokhoz képest érdemi változás nem történt nem nehéz felvázolni, hogy Veresegyház milyen irányba megy tovább.

 

Minden bizonnyal folytatódni fognak a parcellázások, mely további, több ezres népesség- és gépkocsi állománynövekedést hoz majd magával. Azon túl, hogy a reggeli és délutáni közúti dugók hosszabbodni fognak, a város levegő- és zajterhelése is tovább fog nőni. Az elkerülő út – ha meg is épülne jelen ciklusban – újabb parcellázható területeket tár majd fel, mely azzal jár, hogy a forgalomcsillapítást csak időlegesen (pár évre) fogja tudni megoldani. Sajnos erre számos hazai és külföldi példa van. E mellett ne feledjük: a szomszédos települések gépjárműállománya is nő – igaz kisebb ütemben. A Polgármester Úr által preferált elkerülő út nyomvonal az Ivacsok lakóházainak közelében húzódik, mely levegőminőségi és zajvédelmi problémákat, lakossági konfliktusokat vetít előre.

A népességnövekedés jelentős infrastrukturális túlterheltséget és kiadásokat generál (szennyvíztiszító bővítése, orvosi rendelő- és iskolabővítések, közművek építése stb.), mely az önkormányzat további eladósodását hozza. Emlékeztetőül: a 2013-as adósságkonszolidáció jegyében a Magyar Állam 7 milliárd Ft adósságot vett át az önkormányzattól, de napjainkra már újabb 2,5 milliárd forintnyi tartozást sikerült felhalmozni.

A fenti folyamatoknak köszönhetően Veresegyház zöldterületei tovább fogynak majd (pl. eltűnnek Ligetektől nyugatra elterülő erdőfoltok). A tendenciák érzékeltetésére: 2014 és 2015 között közel 1500 db fa kivágására adott engedélyt az önkormányzat (a jegyző) belterületen – tehát minden egyes munkanapra jutott egy kivágás. Ebben az időszakban 1500 db facsemetét ugyan elültetett a város, de ez jóval kevesebb, mint amit a helyi környezetvédelmi rendelet előír pótlási kötelezettségként. A zöldterületek csökkenésének jelentőségét mutatja, hogy irodalmi adatok szerint egy közepes korú (40 éves) fa 1700-szor több klímaváltozást okozó széndioxidot köt meg és oxigént állít elő ugyanannyi idő alatt, mint egy 2 éves facsemete.

Valamilyen megfejthetetlen oknál fogva a tavak és környezetük az elmúlt évtizedekben mindig is mostohagyermekei voltak a városnak (pl. utcabútorok és szemétgyűjtők hiánya a Malom-tavon, szennyezett utcai csapadékvizek közvetlen bevezetése). Ezek a vizek pedig számos, társadalmilag hasznos ún. ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak részünkre. Például: rekreáció, sport (strand, horgászat, vízilabdázás, kajakozás), környezeti nevelés (tanösvény), mikroklíma szabályozása. A folytatódó trendek alapján várható a tavak állapotának, és így az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének további romlása. Ez részben máig meg nem oldott problémákból adódik (pl. nagy esőzések idején szennyvíz kiömlések a csatornahálózatból a vizek felé), részben pedig abból, hogy a növekvő lakásállomány (illetve az újabb rákötések) következtében a jelenlegi szennyvíztisztító kb. 3-4 év múlva elérheti kapacitásának határát. A korábbi szennyvíztisztító 2007 és 2012 között volt túlterhelt, így az új megépítéséig 5 éven keresztül szennyezte a tórendszert. Annak érdekében, hogy ez ismét ne fordulhasson elő, már most kellene pályázni a további bővítéshez, de ez jelenleg nincs napirenden.

Nagy a baj, ha a tanösvényre látogatóknak a még megmaradt – de pusztulóban lévő – természeti értékek bemutatása mellett olajszennyezésről, indokolatlanul kivágott fákról és kipusztult védett növényekről kénytelen az ember beszélni…

Hol vannak már azok az idők, amikor Veresegyház minden részén még olyan tiszta volt a levegő, hogy a fővárosi szmogból kimenekülő hétvégi nyaralók igazán fellélegezhettek? Gyermekkoromban még a Malom-tó hídjáról tisztán lehetett látni a tófenéket, mely fölött halak tucatjai úszkáltak, a zúgóban pedig a vízminőségre kényes folyami rákok százai kapaszkodtak a falon. Ekkor még a Malom-tóban számtalan olyan növény- és állatfaj élt, mely országos szinten is ritkaságnak számított. És igen: az 1970’-es években még iható volt a talajvizes kútvíz is…

A Tavirózsa Egyesületnek meg vannak azok az eszközei, információi és szakmai háttere, melyek segíthetnek a fent vázolt problémák megelőzésében, kezelésében. Pozitívum, hogy a közelmúltban példa nélküli módon két támogató nyilatkozatot is kaptunk az önkormányzattól. Természetesen ezekben az összesen 1186 db aláírással zárult lakossági petícióknak döntő szerepük volt. Az egyik ügy a Malom-tónál a sétálóutca kialakítása, a másik pedig az 50 év feletti őshonos fák egyedi védetté nyilvánítása. Mindkét esetben azon dolgozunk, hogy mielőbb megvalósuljanak kitűzött céljaink.

A jövőben a Tavirózsa Egyesület az ÉVÖGY-gyel szorosan együttműködve előzetesen véleményezi a képviselő-testület elé kerülő városfejlesztési, környezetvédelmi és egyéb dokumentumokat. Lakossági környezetvédelmi, településfejlesztési panaszok esetében mind az önkormányzat, mind az illetékes hatóságok felé ügyfélként veszünk részt a közigazgatási folyamatokban, és szükség esetén peres úton is készek vagyunk a jogszabályi előírásoknak érvényt szerezni. További lehetőségeink a nyilvánosság tájékoztatása, folyamatos kapcsolattartás a lakossággal, lakossági petíciók és népszavazás indítása egyes, városunk életét jelentős mértékben befolyásoló ügyekben.

Nem szabad engednünk, hogy Veresegyház ugyanazokba a csapdákba essen, melyeken már a budai agglomeráció településeinek egy része beleesett (zöldterületek felélése, nagyvárosi autóforgalom, légszennyezettség és zaj stb.). A társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokat közös munkával összhangba kell hoznunk annak érdekében, hogy városunk kulturális és természeti értékeinek hosszú távú helyreállításával és megőrzésével a fenntartható fejlődés útjára lépjen. A Tavirózsa Egyesület megalakulása óta ezen dolgozik, melyhez továbbra is számítunk a Tisztelt Lakosság együttműködésére és támogatására.

Dr. Tatár Sándor

alelnök

Tavirózsa Egyesület

 

 

Módosítás dátuma: 2019. október 15. kedd, 10:24
 

Tavirózsa a Facebook-on!