Meddig nőhet Veresegyház lakosságszáma? Nyomtatás
Írta: Tatár Sándor   
2019. január 15. kedd, 22:16

Ez volt a lényege annak szakmai egyeztető fórumnak, amelyet a Településrendezési Terv és a Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálata (készítő: Pestterv Kft.,Veresegyház Város Önkormányzata megbízásából) tárgyában folytattak a jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek szakemberei, Veresegyház Város Önkormányzata képviselői, és az egyeztetésbe bekapcsolódott civil szervezetek megjelent képviselői 2018. november 22-én, a Városházán.

Műholdkép a veresegyházi lakó- és gazdasági területek növekedéséről:

Az esemény nem volt előzmény nélküli. Amikor 2018 nyarán kiderült, hogy

a város jelentős területet parcellázott fel és értékesített ingatlanbefektetőnek,

fellángoltak az indulatok. A Ligetek térségébe tervezett ingatlanfejlesztés

(+ 179 új lakás) és a városban még beépítetlen telkek (956 db) ugyanis

jelentős, várhatóan mintegy 3-4000-fős lakosságszám- és 1 700 db-os

személygépkocsi állomány növekedéshez vezethetnek. Veresegyház

lakónépessége így a jelenlegi 18 000 főről 22 000 főre emelkedhet.

A lakossági petíció (https://www.peticiok.com/lakossagi_forum_osszehivasanak_civil_kezdemenyezese_veresegyhaz_ligetek_varosreszben_tervezett_fejlesztesek_tisztazasa_erdekeben),

illetve aláírásgyűjtés hatására június 27-én megtartott lakossági fórumon

(jegyzőkönyv itt olvasható) megjelentek elsöprő többségben utasították el

a további népességnövekedéssel járó ingatlan beruházást.

A tervezett településrendezési módosításokhoz (teljes anyag itt: 1 2 3 4)

Dr. Tatár Sándor alelnök készítette el a Tavirózsa Környezet és Természetvédő

Egyesület szakvéleményét, amelyben 25 oldalon közel 120 konkrét észrevételt,

javaslatot tett, amelyet előzetesen megküldött az előterjesztőknek (teljes anyag itt).

Konkrét észrevételeinkre, javaslatainkra csupán igen rövid, általános válaszokat

kaptunk (itt található).

Az egyeztető tárgyaláson a Tavirózsa Egyesületet Rekvényi László képviselte.

(Hozzászólása itt érhető el. A megbeszélés jegyzőkönyve itt, teljes hanganyaga pedig itt)

Jelen cikkünkben közzétett anyagok nem könnyű olvasmányok, ezért

az alábbiakban röviden, közérthetően foglaljuk össze egyesületünk

szakvéleményét:

· A 2003-ban elfogadott Településfejlesztési Koncepció (letöltés) elavult, illetve

a hatályos jogszabályi előírásoknak nem felel meg, ezért szükséges

a felülvizsgálata.

· A Településrendezési Terv dokumentumai - a jogszabályi előírások ellenére -

nincsenek összhangban Veresegyház Integrált Városfejlesztési Stratégiájával (letöltés)

és Veresegyház Város Fenntarthatósági Programjával (letöltés),

· Veresegyház jelenlegi infrastrukturális kapacitása (úthálózat, óvodai, iskolai

férőhelyek, szennyvíztisztító) nem teszi lehetővé, hogy a település tovább növelje

lakosságszámát a tervezett új parcellázások és a korábban lakóövezetbe sorolt

(beépítés előtt álló) területek révén.

A fentiek az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is célként kitűzött

fenntarthatóságot veszélyeztetik, ezért (illetve a társadalmi és környezeti

konfliktusok megelőzése érdekében) javasoljuk a településrendezési

dokumentumok alapos átdolgozását és a jogszabályi előírásoknak megfelelő

társadalmi egyeztetését.

A város élhetősége az utóbbi másfél évtizedben csökkent, melyet

legszemléletesebben az mutat, hogy a Településrendezési Tervben hivatkozott KSH

adatok szerint 2000 és 2013 között az elvándorlók száma kétszeresére nőtt.

Csak 2013-ban 840 fő, illetve 250 család költözött el Veresegyházról, mely

a lakónépesség 5%-a.

Itt jegyezzük meg, hogy még az elavult Településfejlesztési koncepcióban

is számos olyan célkitűzés szerepel, mely a fenntartható fejlődés* elérését

szolgálta volna, azonban az elmúlt másfél évtizedben ezek rendre nem

valósultak meg.

* A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek a kielégítése

mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteinek a lehetőségeitől

Például:

Célkitűzés:

I. Veresegyház távlatban is maradjon hosszú távon is fenntartható, emberi

léptékű település

„Legyen tehát olyan település, amely táji-, természeti-, települési- és társadalmi

környezetével harmóniában fejlődik, amelynek mai fejlesztése nem veszélyezteti

sem a város, sem térsége hosszú távú érdekeit, ahol a területek urbanizálása

és a helyi gazdaság fejlesztése miatt esetenként bekövetkező többletterhelés

és a környezet átfogó fejlesztése során bekövetkező biológiai aktivitás és

terhelhetőség növekedése összhangba kerül.”

Probléma:

Lakossági panaszok voltak a GE Kisrét utcai ipartelepének és a Lévai utcai

üdítőgyár zajterhelése kapcsán is, a Reveteknél pedig időnként ismeretlen

eredetű bűzt észleltek.

Célkitűzés:

„Védett és védelemre érdemes táji-, természeti elemek megóvása.”

„A patakok forrásvidékének megőrzése…”

Probléma:

A Laposközi-rét természetvédelmi szempontból értékes mocsárrétjét

a Laposok lakosságának tiltakozása ellenére feltöltötte az önkormányzat.

Az önkormányzat a Pamut-tó part menti nádasának egy részét kikotortatta,

a tó nyugati partján pedig a fűzfákat a szakszerű kezelés helyett

kivágatta (2015-ben).

Célkitűzés:

„…zöld folyosók … átjárhatóságának biztosítása.”

Probléma:

2018 márciusában és októberében az önkormányzat illegálisan feltöltette

az országosan védett Malomközi-rét keleti oldalának egy részét, mert

a lápon a természetes élőhelyet kettészelő utakat tervez építeni. A láp

a Nemzeti Ökológiai Hálózat része.

Célkitűzés:

„A környezet levegője tisztaságának megóvása.”

Probléma:

2017 tavaszán az önkormányzat illegálisan égetett műanyag tartalmú

faanyagot, mellyel rákkeltő anyagok is kerültek Veresegyház levegőjébe.

A reggeli és délutáni csúcsforgalomban napjainkban már közelíti

a nagyvárosi szintet a levegőszennyezettség.

Célkitűzés:

II. „Veresegyház távlatban legyen olyan település, amely hosszú távon

mintegy 18 ezer ember XXI. századi követelményeknek megfelelő lakó-

és életkörülményeinek és életminőségének lehetőségét biztosítja.”

„A lakóterület-fejlesztést, a lakásépítést a város távlati népességszámával

szoros összefüggésben kell tervezni, differenciált igények kielégítésére.

Figyelembe kell venni, hogy a városnak nem érdeke a lakóterületek

növelésének gyorsítása.”

Probléma:

A lakónépesség száma már 2017-ben meghaladta a távlatban tervezett

18 ezer főt (18.122 fő)

Célkitűzés:

III. „Akik kijönnek Veresegyházra lakni, annak többsége visszajár dolgozni

Budapestre. Ennek a napi helyváltoztatásnak biztosítani kell a gyors

és kulturált feltételeit.”

Probléma:

Csúcsidőben órás dugók alakulnak ki a fő közlekedési utakon.

A fent vázolt problémák miatt az új Településrendezési Terv és Helyi

Építési Szabályzat nem fogadható el a Tavirózsa Egyesület számára.

Különösen azt sajnáljuk, hogy a város életében egyébként érdemi tevékenységet

folytató civil szervezetetek (Civil Kör, Élni Veresegyházon Egyesület, EVÖGY)

nem kapcsolódtak be a folyamatokba, álláspontjukat nem tették közzé.

Meggyőződésünk, hogy a régóta itt élők és az újonnan letelepedett lakosok

egyaránt nem szeretnének fővárosi zsúfoltságot, zajt és légszennyezést

városunkban. A Tavirózsa Egyesület ezért törekedni fog arra, hogy a város

közműveit és közintézményeit, közlekedési lehetőségeit permanensen túlterhelő

területfejlesztési törekvésekkel szemben a közeljövőben bemutassa egy alternatív,

fenntartható városfejlesztési koncepció lehetőségét, mely garancia lehet arra, hogy

Veresegyház hosszú távon élhető település maradjon.

 

 

Módosítás dátuma: 2019. május 03. péntek, 07:46