Meddig nőhet Veresegyház lakosságszáma? |
Írta: Tatár Sándor |
2019. január 15. kedd, 22:16 |
Ez volt a lényege annak szakmai egyeztető fórumnak, amelyet a Településrendezési Terv és a Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálata (készítő: Pestterv Kft.,Veresegyház Város Önkormányzata megbízásából) tárgyában folytattak a jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek szakemberei, Veresegyház Város Önkormányzata képviselői, és az egyeztetésbe bekapcsolódott civil szervezetek megjelent képviselői 2018. november 22-én, a Városházán. Műholdkép a veresegyházi lakó- és gazdasági területek növekedéséről:
Az esemény nem volt előzmény nélküli. Amikor 2018 nyarán kiderült, hogy a város jelentős területet parcellázott fel és értékesített ingatlanbefektetőnek, fellángoltak az indulatok. A Ligetek térségébe tervezett ingatlanfejlesztés (+ 179 új lakás) és a városban még beépítetlen telkek (956 db) ugyanis jelentős, várhatóan mintegy 3-4000-fős lakosságszám- és 1 700 db-os személygépkocsi állomány növekedéshez vezethetnek. Veresegyház lakónépessége így a jelenlegi 18 000 főről 22 000 főre emelkedhet.
A lakossági petíció (https://www.peticiok.com/lakossagi_forum_osszehivasanak_civil_kezdemenyezese_veresegyhaz_ligetek_varosreszben_tervezett_fejlesztesek_tisztazasa_erdekeben), illetve aláírásgyűjtés hatására június 27-én megtartott lakossági fórumon (jegyzőkönyv itt olvasható) megjelentek elsöprő többségben utasították el a további népességnövekedéssel járó ingatlan beruházást. A tervezett településrendezési módosításokhoz (teljes anyag itt: 1 2 3 4) Dr. Tatár Sándor alelnök készítette el a Tavirózsa Környezet és Természetvédő Egyesület szakvéleményét, amelyben 25 oldalon közel 120 konkrét észrevételt, javaslatot tett, amelyet előzetesen megküldött az előterjesztőknek (teljes anyag itt). Konkrét észrevételeinkre, javaslatainkra csupán igen rövid, általános válaszokat kaptunk (itt található). Az egyeztető tárgyaláson a Tavirózsa Egyesületet Rekvényi László képviselte. (Hozzászólása itt érhető el. A megbeszélés jegyzőkönyve itt, teljes hanganyaga pedig itt) Jelen cikkünkben közzétett anyagok nem könnyű olvasmányok, ezért az alábbiakban röviden, közérthetően foglaljuk össze egyesületünk szakvéleményét: · A 2003-ban elfogadott Településfejlesztési Koncepció (letöltés) elavult, illetve a hatályos jogszabályi előírásoknak nem felel meg, ezért szükséges a felülvizsgálata. · A Településrendezési Terv dokumentumai - a jogszabályi előírások ellenére - nincsenek összhangban Veresegyház Integrált Városfejlesztési Stratégiájával (letöltés) és Veresegyház Város Fenntarthatósági Programjával (letöltés), · Veresegyház jelenlegi infrastrukturális kapacitása (úthálózat, óvodai, iskolai férőhelyek, szennyvíztisztító) nem teszi lehetővé, hogy a település tovább növelje lakosságszámát a tervezett új parcellázások és a korábban lakóövezetbe sorolt (beépítés előtt álló) területek révén. A fentiek az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is célként kitűzött fenntarthatóságot veszélyeztetik, ezért (illetve a társadalmi és környezeti konfliktusok megelőzése érdekében) javasoljuk a településrendezési dokumentumok alapos átdolgozását és a jogszabályi előírásoknak megfelelő társadalmi egyeztetését. A város élhetősége az utóbbi másfél évtizedben csökkent, melyet legszemléletesebben az mutat, hogy a Településrendezési Tervben hivatkozott KSH adatok szerint 2000 és 2013 között az elvándorlók száma kétszeresére nőtt. Csak 2013-ban 840 fő, illetve 250 család költözött el Veresegyházról, mely a lakónépesség 5%-a. Itt jegyezzük meg, hogy még az elavult Településfejlesztési koncepcióban is számos olyan célkitűzés szerepel, mely a fenntartható fejlődés* elérését szolgálta volna, azonban az elmúlt másfél évtizedben ezek rendre nem valósultak meg. * A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek a kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteinek a lehetőségeitől Például: Célkitűzés: I. Veresegyház távlatban is maradjon hosszú távon is fenntartható, emberi léptékű település „Legyen tehát olyan település, amely táji-, természeti-, települési- és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, amelynek mai fejlesztése nem veszélyezteti sem a város, sem térsége hosszú távú érdekeit, ahol a területek urbanizálása és a helyi gazdaság fejlesztése miatt esetenként bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során bekövetkező biológiai aktivitás és terhelhetőség növekedése összhangba kerül.” Probléma: Lakossági panaszok voltak a GE Kisrét utcai ipartelepének és a Lévai utcai üdítőgyár zajterhelése kapcsán is, a Reveteknél pedig időnként ismeretlen eredetű bűzt észleltek. Célkitűzés: „Védett és védelemre érdemes táji-, természeti elemek megóvása.” „A patakok forrásvidékének megőrzése…” Probléma: A Laposközi-rét természetvédelmi szempontból értékes mocsárrétjét a Laposok lakosságának tiltakozása ellenére feltöltötte az önkormányzat. Az önkormányzat a Pamut-tó part menti nádasának egy részét kikotortatta, a tó nyugati partján pedig a fűzfákat a szakszerű kezelés helyett kivágatta (2015-ben). Célkitűzés: „…zöld folyosók … átjárhatóságának biztosítása.” Probléma: 2018 márciusában és októberében az önkormányzat illegálisan feltöltette az országosan védett Malomközi-rét keleti oldalának egy részét, mert a lápon a természetes élőhelyet kettészelő utakat tervez építeni. A láp a Nemzeti Ökológiai Hálózat része. Célkitűzés: „A környezet levegője tisztaságának megóvása.” Probléma: 2017 tavaszán az önkormányzat illegálisan égetett műanyag tartalmú faanyagot, mellyel rákkeltő anyagok is kerültek Veresegyház levegőjébe. A reggeli és délutáni csúcsforgalomban napjainkban már közelíti a nagyvárosi szintet a levegőszennyezettség. Célkitűzés: II. „Veresegyház távlatban legyen olyan település, amely hosszú távon mintegy 18 ezer ember XXI. századi követelményeknek megfelelő lakó- és életkörülményeinek és életminőségének lehetőségét biztosítja.” „A lakóterület-fejlesztést, a lakásépítést a város távlati népességszámával szoros összefüggésben kell tervezni, differenciált igények kielégítésére. Figyelembe kell venni, hogy a városnak nem érdeke a lakóterületek növelésének gyorsítása.” Probléma: A lakónépesség száma már 2017-ben meghaladta a távlatban tervezett 18 ezer főt (18.122 fő) Célkitűzés: III. „Akik kijönnek Veresegyházra lakni, annak többsége visszajár dolgozni Budapestre. Ennek a napi helyváltoztatásnak biztosítani kell a gyors és kulturált feltételeit.” Probléma: Csúcsidőben órás dugók alakulnak ki a fő közlekedési utakon. A fent vázolt problémák miatt az új Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat nem fogadható el a Tavirózsa Egyesület számára. Különösen azt sajnáljuk, hogy a város életében egyébként érdemi tevékenységet folytató civil szervezetetek (Civil Kör, Élni Veresegyházon Egyesület, EVÖGY) nem kapcsolódtak be a folyamatokba, álláspontjukat nem tették közzé. Meggyőződésünk, hogy a régóta itt élők és az újonnan letelepedett lakosok egyaránt nem szeretnének fővárosi zsúfoltságot, zajt és légszennyezést városunkban. A Tavirózsa Egyesület ezért törekedni fog arra, hogy a város közműveit és közintézményeit, közlekedési lehetőségeit permanensen túlterhelő területfejlesztési törekvésekkel szemben a közeljövőben bemutassa egy alternatív, fenntartható városfejlesztési koncepció lehetőségét, mely garancia lehet arra, hogy Veresegyház hosszú távon élhető település maradjon.
|
Módosítás dátuma: 2019. május 03. péntek, 07:46 |