Napjaink kánikulájában visszatérő kérdés a veresi tóstrand vízminősége.

Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) adatai alapján 2014 és 2017 között a Malom-tó

strandján kiváló volt a vízminőség, a folyók és tavak strandjainak országos helyzetképe is

alapvetően pozitív volt: a 229 minősített fürdővíz 94%-ban kiváló vagy jó minősítést kapott.

(http://oki.antsz.hu/documents/termeszetes_furdovizek.pdf?5aec0aff900ba). Ez a pozitív

eredmény részben annak köszönhető, hogy az intézet a 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet

alapján mindössze 2 paramétert vizsgál automatikusan (Enterococcus és Coli baktériumok

mennyisége), az esetenként erős allergiás reakciókat is kiváltó (toxinokat termelő)

cianobaktériumokat (régi nevükön „kékalgákat”) viszont csak akkor vizsgálják, ha

szemrevételezés alapján elburjánzásukat tapasztalják (zöld vízszíneződés vagy zöld hab

formájában való felszaporodás).

A probléma éppen itt kezdődik: annak eldöntése, hogy a vízelszíneződés elérte –e azt

a mértéket, hogy vizsgálni kelljen a cianobaktériumokat is, szubjektív tényezőket is magában

hordoz. Így fordulhatott elő, hogy a Tavirózsa Egyesület panasza kapcsán 2006 nyarán

a fürdőzők között vett vízmintában az algásodás mértéke a határértéket közel négyszeresen

haladta meg (ld. Természeti kincseink - 43. oldal). Megjegyzendő, hogy az 1980-as évek

végétől 2003-ig több esetben is bezáratta a strandot a közegészségügyi hatóság

az algásodások, illetve bakteriális szennyezettség miatt (ld. Természeti kincseink - 86. oldal,

4. táblázat).

2004 óta azonban nem vizsgálták rendszeresen az algásodást a Malom-tavon.

(Nem kizárt, hogy alkalmanként a Malom-tó és több más, hazai kistó strandját is be kellene

záratni, ha ezt a paramétert rendszeresen mérnék.)

Hazai kis tavainkban, így a Malom-tavon is a cianobaktériumok/algák szempontjából

a legkritikusabb hónap az augusztus szokott lenni, bár a klímaváltozás (kora nyári extrém

meleg napok) ezt előbbre hozhatják. Összegezve a Tavirózsa Egyesület azt javasolja, hogy

ha az alábbi képeken látható mértékű élénkzöld elszíneződést vagy habzást látnak

a vízfelszínen, akkor fontolják meg a strandolást (Malom-tó 2006, 2008):

Az elszíneződést érdemes a fürdőzésre kijelölt helyen kívül, annak szomszédságában

is megnézni, mivel a fürdőzők felkeverik a vizet, így előfordulhat hogy a cianobaktériumok/

algák nagy része a mélyebb vízrétegekbe jut, így megtévesztő módon a strandon kevésbé

lehet zöld a víz.

Természetesen nem vagyunk egyformák: van aki nem érzékeny a cianobaktériumok

által termelt toxinokra (allergizáló anyagokra), és van, akinek elég csak a lábfejét

a vízbe dugnia ahhoz, hogy bőrkiütések jelenjenek meg az egész testén (utóbbi eset

éppen Veresen történt, kb. 25 éve)…

További információk a cianobaktériumokról, az algásodásról:

https://www.antsz.hu/data/cms88074/Lakossagi_tajekoztato_cianobakterium_es_makroalgak_2018.07.03.pdf

Háziállatok veszélyeztetettsége:

http://vetnetinfo.com/tudasbazis/2016/01/30/kek-zold-algak-cianobakteriumok-okozta-mergezes/

Dr. Tatár Sándor

alelnök

Tavirózsa Egyesület