(Fotó: Faültetés veresi ovisokkal)

Tisztelt veresegyházi Polgárok!

Biológus, táj- és természetvédelmi szakértő, a Tavirózsa Egyesület alapító tagja (1996-) és alelnöke vagyok. Nős vagyok, két kislányom és egy kisfiam van. Szüleim malom-tó parti nyaralója révén 1973 óta kötődöm Veresegyházhoz. A tó különleges élővilága – és veszélyeztetettsége – már kisgyermekkoromban megalapozta a természet védelme iránti elhivatottságomat. 2006 és 2010 között a Tavirózsa Egyesület önkormányzati képviselője, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke voltam.

Célom, hogy Veresegyház elinduljon a fenntartható fejlődés útján, melynek fontosabb elemei a közintézmények és a közutak zsúfoltságának csökkentése, a zöldterületek megőrzése/növelése, és a klímaváltozás helyi hatásainak mérséklése a lakosság aktív bevonásával. Véleményem szerint a környezetünket veszélyeztető iparosítás helyett ideje élni Veresegyház ökoturisztikai lehetőségeivel, melynek központi elemei a tavak, ezen belül is a Malom-tó strandjának és környékének megújítása.

Kiemelt fontosságúnak tartom a lakosság és a civil szervezetek tájékoztatását, bevonását a településfejlesztésbe. Meggyőződésem, hogy gyermekeinkre élhető várost kell hagynunk, a jelen értékeire alapozva.

Kérem, támogassák alább olvasható programunkat, annak érdekében, hogy városunk

hosszú távon élhető maradjon gyermekeink számára is!

Tisztelettel és köszönettel:

Dr. Tatár Sándor s.k.

az ÉVÖGY képviselőjelöltje

8. sz. választókerület (Laposok, Tópart keleti része, Ivacsok)

- a Tavirózsa Egyesület támogatásával -

A Tavirózsa Egyesület 7 pontos programja Veresegyház fenntartható fejlődésének megalapozása érdekében (lásd a következő oldalt!)

1. Város növekedés helyett fenntartható városfejlesztést!

Radikálisan csökkentjük a lakáscélú építkezéseket szolgáló önkormányzati ingatlaneladásokat. Ilyenre csak kivételes esetekben, külön eljárás keretében kerülhessen sor (pl. parcellázások csak helyi lakosoknak).

Annak érdekében, hogy hosszú távon is élhető legyen Veresegyház, szükség van a város Fenntartható Fejlődés Programjának, Településfejlesztési Koncepciójának és Településrendezési Tervének felülvizsgálatára. Véleményünk szerint a környezetvédelmi és társadalmi érdekeket nagyobb súllyal kell figyelembe venni a településfejlesztés során. E mellett hosszú távon kell tervezni a különböző infrastrukturális és környezetvédelmi problémák megelőzése érdekében (pl. autóutak zsúfoltságának növekedése, zöldterületek csökkenése).

2. Elkerülő út megépítése

A különösen csúcsidőszakban nyomasztó közlekedési helyzet megoldása érdekében szükség van az elkerülő út megépítésére, de csak olyan nyomvonalon, mely lakóházaktól távol húzódik és környezetvédelmi szempontból is elfogadható. A Tavirózsa Egyesület segítségével az Ivacsok lakossága 2017-ben 151 aláírással ellátott petíciót adott át az elkerülő út kapcsán a körzet önkormányzati képviselőjének. Az indítványban a lakosság azt kérte, hogy az épülő Álomhegyi tározótól nyugatra húzódó (lakóházaktól távoli) nyomvonalat valósítsák meg. Az állami beruházás tervezési, engedélyezési folyamatába a Tavirózsa Egyesület ügyfélként fog bejelentkezni a társadalmi és környezetvédelmi érdekek érvényesítése érdekében.

3. Járdák és kerékpárutak építése, helyi autóbuszjáratok fejlesztése

Évtizedes probléma, hogy számos utcában hiányoznak a járdák. Ez különösen egy olyan településen, melyen rengeteg gyermek él, jelentős városfejlesztési hiba. A járdák építésével nem csak a gyalogos közlekedés könnyíthető, hanem csökkenthető a balesetveszély is.

Indokolt elindítani a „Bringázz a Suliba Program”-ot, melynek megvalósításával biztonságos kerékpárutak épülnek, és tárolókat alakítanak ki az iskoláknál.

A helyi buszjárat fejlesztése – ezen belül is iskolabusz indítása – szintén fontos eleme kell, hogy legyen a városi közlekedésfejlesztésnek.

4. Általános iskola, háziorvosi rendelők kapacitásbővítése

Egyfelől jogszabályi kötelezettség az előírt iskolai és rendelői kapacitások biztosítása, másfelől a megfelelő színvonalú oktatás és szolgáltatás miatt is alapvető követelmény. Véleményünk szerint nem fogadható/folytatható el az a régóta fennálló városfejlesztési „stratégia” mely szerint a parcellázások/lakosságszám növelése az elsődleges feladat, míg az ezekhez köthető/szükséges infrastrukturális beruházások csak megkésve, tűzoltás-szerűen valósulnak meg.

5. A tavak rehabilitációja, környezetük megújítása

A veresegyházi tavak vizei jelentősen terheltek, mely az átlagember számára elsősorban a főként augusztusban fellépő intenzív algásodások során szembeötlő. Meggyőződésünk, hogy mind a horgászati hasznosítók, mind a malom-tavi strandot üzemeltető önkormányzat elemi érdeke, hogy a tavak vízminősége javuljon. Ennek pozitív velejárói a turisztikai vonzerő és a természetes halszaporulat növekedése egyaránt. Vannak olyan belső terhelést csökkentő rehabilitációs beavatkozások (pl. idegenhonos halak lehalászása, halállomány összetételének megváltoztatása, hínártelepítés, haletetések korlátozása), melyek kis költséggel megvalósíthatók, illetve, költséghatékonyak. A vizeket érő külső terhelések csökkentése érdekében egy olyan Ökológiai Vízgazdálkodási Programot kell elindítani, melynek fontos elemei a csapadékvizek biztonságos elvezetése és megszűrése, a vízfolyások mentén húzódó fásszárú vegetáció védelme, a Malom-, az Ivacsi- és a Pamut-tavak rehabilitációja. Igen fontos, régóta elhanyagolt feladat a tópartok fejlesztése is. Ennek kiemelt elemei a Malom-tó strandjának infrastrukturális fejlesztése, sétálóutca létrehozása a Találkozók útján. A tavak mentén szükség van többek között tájékoztató táblák, utcabútorok, környezetbe illő szemétgyűjtők, ivókutak kihelyezésére.

6. Veresegyház termálvagyona legyen mindenkié!

A megújuló energiák használatának elterjesztése, az energiahatékonyság növelése, a klímaváltozás hatásainak mérséklése és az alkalmazkodás érdekében el kell készíteni a Veresegyház Város Klímastratégiáját.

Ennek egyik eleme kell, hogy legyen a termálfűtés kiterjesztése a lakosság felé: azaz, mindenki részesülhessen a közpénzekből megvalósult /megvalósuló rendszer hasznaiból. Jelenleg a termálvizet döntően a közintézmények és magán vállalkozások hasznosítják (pl. iskolaépület, GE, paradicsomüzem). Műszaki és pénzügyi technikai eszközökkel olyan rendszert kell kialakítani, hogy az uniós támogatásból/közpénzből megvalósuló beruházás hasznai igazságosan legyenek szétosztva a városlakók között.

A tervezett termálfürdő 10 milliárd forintos (!) beruházásának megvalósítása és rentabilitása –

állami, vagy uniós támogatás nélkül – erősen kérdéses, ugyanis hazánkban évtizedek óta csak a neves gyógyfürdők működnek nyereségesen. Kisebb léptékű fejlesztés hosszabb távon természetesen fontos lenne, azonban Veresegyház aktuális eladósodottsági szintjén (min. 2,5 milliárd Ft) ennek sincs realitása.

7. Fás és cserjés zöldterületek növelése, rendszeres ápolása

Elfogadhatatlan gyakorlat az, hogy egyes esetekben szakértői vélemény/indokolás nélkül vágnak ki még kezelhető, döntően egészséges fákat. 2014 és 2019 között közel 1500 fát vágtak ki Veresegyházon, de a helyi környezetvédelmi rendeletben előírt pótlási kötelezettséget az önkormányzat nem írta megfelelően elő, illetve tartatta be. Olyan helyi jogszabályi módosításra és digitális térkép alapú Zöldterület-fejlesztési Program elindítására van szükség, mely megteremti a kül- és belterületi zöldfolyosók kapcsolatát, és hozzájárul a zöldterületek állapotának javításához, kiterjedésük növeléséhez, nem utolsó sorban pedig a különböző állat-, növény- és gombafajok megtelepedéséhez, terjedéséhez.

A Tavirózsa Egyesület fenti 7 pontjában felsorolt fejlesztési tervek/programok egy része szemléletváltoztatással és kis költséggel megvalósítható (pl. a helyi Környezetvédelmi Alap terhére), a jelentősebb kiadások állami és európai uniós pályázati forrásokból és az iparűzési adó egy részéből biztosíthatók.

A Tavirózsa Egyesület bemutatkozása