Napjainkban csúcsidőben rendszeres dugók alakulnak ki a veresegyházi főutakon. Ennek elsődleges oka az, hogy 1990 óta közel háromszorosára duzzadt a település népességszáma az önkormányzati parcellázások, új lakóterületek kialakítása következtében. A személygépkocsik száma becslések szerint 1996 és 2017 között 4,5-szeresére nőtt (1800-ról 8000 db-ra). Súlyosbítja a problémát, hogy nem csak Veresegyház, hanem a környező települések is terjeszkednek (igaz, kisebb mértékben) a zöldterületek rovására, és a térség vállalkozásainak száma is jelentősen növekedett.

Amennyiben tovább folyik a növekedés, Veresegyház lakónépessége az elkövetkező

években meghaladhatja a 20.000 főt. Ez ellentétben áll a Településfejlesztési Koncepció

távlati célként előírt 18.000 fős számával, melyet már 2017-ben el is ért a város.*

Műholdkép a veresi lakó- és gazdasági területek növekedéséről (1984-2001-2016):

Az elmúlt években és 2017-ben is a belső utak közlekedési problémái (dugók, növekvő levegő- és zajszennyezés) miatt felmerült egy, a Csomádi út és az M3 autópálya között összeköttetést adó elkerülő út megépítése. Ez az út minden bizonnyal átmenetileg mérsékelni tudná a várost átszelő gépjárműforgalmat, azonban hazai és külföldi** tapasztalatok alapján számos probléma, kockázat merül fel a tervezett megvalósítása kapcsán.

A legfontosabbak:

• amennyiben az út az Álomhegyi tározó keleti oldala és az Ivacsok lakóterület között épül meg, úgy a veresi lakosság hosszú szakaszokon el lesz zárva a tározó körüli, rekreációt nyújtó zöldterületektől, és levegőszennyezésre, jelentős (éjszaka is fennálló) zajterhelésre számíthatnak,

• az új utat nem csak a helyi, hanem a csomádi és fóti lakosság és vállalkozások is használni fogják, így forgalmi kapacitása gyorsan telítődhet,

• amennyiben a Veresegyházi Önkormányzat tovább növeli a lakó- és gazdasági területeket (és ezzel a gépjármű forgalmat), akkor az elkerülő út csak néhány évig tudja mérsékelni majd a belső utak terhelését,

• fennáll a veszélye annak, hogy az elkerülő út mentén lakó-, vagy kereskedelmi-, ipari övezetet alakít ki az önkormányzat. Ez a tervezett út forgalmának növelését okozhatja.

• az elkerülő út csak abban az estben éri el célját, ha a tehermentesített párhuzamos főutakon olyan forgalomcsillapító intézkedéseket vezetnek be, amely nehezíti arra a közlekedést (30 km/h sebességhatár, fekvőrendőrök, új gyalogátkelők, stb),

• végül, de nem utolsó sorban a közösségi (busz, vonat) és a kerékpáros közlekedés további fejlesztése sokat segíthet a jelenlegi helyzeten, még abban az esetben is, ha nem épül meg az elkerülő út.

A fenti problémák elkerülése/kezelése csak abban az esetben sikerülhet, ha a jogszabály által előírt előzetes környezeti hatásvizsgálat a helyi lakosság bevonásával és megfelelő részletességgel, szakmai minőségben készül el. Tapasztalatok alapján a hatástanulmányok gyakran alábecsülik a várható káros környezeti hatásokat és a társadalmi következményekkel csak felszínesen foglalkoznak. Az önkormányzat felelőssége a jogszabályokban előírt nyilvánosság (hatástanulmány és egyéb kapcsolódó dokumentumok közzététele) és a társadalmi egyeztetés biztosítása.

Felhasznált források:

* Veresegyház Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2016-2020)

** Tanyi Attila (2006): Útépítések tanulságai. Levegő munkacsoport

https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvany/kozl_alt/utepitesek_0610.pdf

Veresegyház Fenntartható Fejlődésének Programja (2009-2012). Zöld Berek Bt.

Veresegyház Város Környezetvédelmi Programja (2009-2012). VTK Innosystem Kft.